Ligetes park
Őshonos fásszárúak:
![](/sites/default/files/kiscelli-doberdo-tanosveny-oshonos-fas.jpg)
A területen található fák nagy része nem őshonos, a korábbi törmeléklejtő erdő jellegzetes gyertyános-tölgyes állománya jelentősen megritkult a város térhódítását követő fakitermelés, valamint az agyag és mészkőbányászat megjelenése miatt.
Betelepült fásszárúak:
![](/sites/default/files/kiscelli-doberdo-tanosveny-betelepult-fas.jpg)
Az 1900-as évek elején kialakított angolkert jelentősen megnövelte a fajgazdagságot, így jelenleg megfigyelhető korai és mezei juhar, továbbá virágos kőris, vadgesztenye, dió, fehér akác, fekete nyár és végül a bálványfa. A terület talajtani sajátosságainak megfelelően a szárazságtűrők vannak többségben.
Őshonos lágyszárúak:
![](/sites/default/files/kiscelli-doberdo-tanosveny-oshonos-lagy.jpg)
Az erdei környezetben ritka aljnövényzet kevés lágyszárú fajnak kedvez, többségük az itteni tisztáson figyelhető meg.
Betelepült lágyszárúak:
![](/sites/default/files/kiscelli-doberdo-tanosveny-betelepult-lagy.jpg)
Az elmúlt évszázadban egyre sűrűbbé váló erdőben azok a fajok maradtak meg leginkább, melyek árnyéktűrők. Legnagyobb egyedszámban a borostyán lelhető fel.
Bioindikációs eljárás:
A tanösvény területén a növényekhez kapcsolódóan elvégezhető egy egyszerű feladat. Az antropogén hatásoknak kitett erdős területeken a levegő kén-dioxid tartalmának következménye az ún. levélnekrózis. Figyeljük meg (természetesen csak a vegetációs időszakban) hogy mely növények levelei barnulnak! Ez a jele ugyanis a nekrózisnak. Az alábbi sematikus ábra segíti a felismerést:
![](/sites/default/files/kiscelli-doberdo-tanosveny-nekrozis.jpg)