Édesvízi mészkőterasz
A terület geológiai háttere:
A jelenlegi felszín vetődéssel keletkezett, a Hármashatár-hegytől kezdődően a Kiscelli-párkánysíkkal bezárólag süllyedt vetősíkok mentén a következő képen látható módon:
A Kiscelli-párkánysík felépítése:
- Az alapkőzet felső triász dolomit (alapvetően a terület karsztos);
- Középső oligocén kiscelli agyag (az ábrán 1);
- Pleisztocén homokos-agyagos kavics (2);
- A Dunától forrásmészkő védte meg a hegyoldalt (3);
- Óholocén síkság (4).
Az édesvízi mészkő:
Az édesvízi mészkő elnevezésre sokféle szinonimát használhatunk, pl.: forrásmészkő, mésztufa, traventínó, vagy tavi mészkő. 1-2 millió évvel ezelőtt a pleisztocén korban keletkezett forrásvízből, kémiai úton történő kiválással vagy növényi közvetítéssel.
A tanösvény területén a lemosódott lösznek köszönhetően az édesvízi mészkő több helyen a felszínre bukkan természetes módon, azonban az állomáson látható képződmény antropogén hatás eredménye.
A forrásmészkő ugyanis építőipari alapanyagként került kitermelésre a helyszínről, ezzel a geológiai értékek mellett a terület kulturális emlékeit is őrzi, hiszen agyag- és mészkőbányászat is jellemző volt.