Kilátópont
A Kilátópont egy kévésbé szakmai állomása a tanösvénynek. Épp emiatt kézenfekvő lehetőséget biztosít a történeti szál folytatására. A Doberdó út mentén elhelyezett stációk a Zichy család 1800-as években készíttetett alkotásai. Nagyjából ebben az időszakban készült Magyarország Második Katonai Felmérése, így az előzőekhez hasonlóan a mai viszonyokat mutató műholdfelvétellel hasonlítható össze a korabeli térképrészlet:

Képek forrása: mapire.eu, Google Maps
A "kilátópont" elnevezésből az ember tévesen jó kilátásra asszociál, azonban a területen fejlődő növények miatt a tényleges kilátás korlátozott. A Pest felé eső területek látványa ilyen lenne a növényzet zavaró hatása nélkül:

A közelben a Doberdó út erdei részén figyelhetők meg Jézus Krisztus keresztútjának stációi. Az út a Kálváriához vezet. A következő képen megfigyelhető, hogy miként festett a Kálvária nagyjából száz évvel ezelőtt. A képen jól megfigyelhető, hogy a növényzet visszafogottabb a mai állapotokhoz képest. Maga a terület az 1800-as években a fakitermelés, valamint a bányászat miatt szinte teljesen kopár volt.

Az 1800-as években főképp a fakitermelés alakította a tájat, azt követően pedig a bányászat. Az őshonos flóra helyét idegen, vagy telepített fajokból álló pionír társulás vette át. A történeti kép forrása itt tekinthető meg.